A mélybordó, szinte vérszínű fényekbe öltözött szoba fojtogatóan sűrű levegője vibrált a plafonon lassan forgó ventilátor alatt. Minden egyes, lomha fordulattal a feszültség egyre csak nőtt, betöltve a teret, mint valami láthatatlan, izzó gőz. Lara az ajtó hűvös fájának dőlve állt, mezítláb, minden idegszála megfeszülve. Csupán egy áttetsző, testszínű body borította, mely alig takart valamit, inkább ígért, mint rejtett. Szinte érezni lehetett a bőrén a levegőben pulzáló, nyers vágyat, a testéből áradó, már-már fájdalmas várakozást.

Mögötte Elias árnyéka vetült a falra, mielőtt maga is előbukkant volna a félhomályból. Lassan lépdelt, minden mozdulata megfontolt, uralkodó volt. Ujjai könnyedén, mégis súlyosan érintették Lara vállát, mint a birtoklás pecsétje. Nem szólt. Nem is kellett. A jelenléte maga volt a parancs, a beteljesülés ígérete.

Elias kezében egy apró, fekete bársonytok pihent, melynek súlya szinte érezhető volt a levegőben. Amikor Lara lassú mozdulattal felé fordult, ajkai már félig nyitva voltak, ajkán egy néma sóhaj remegett. Tekintetében egyszerre tükröződött a félelem és a perzselő kíváncsiság. Tudta, hová tart ez az este. Tudta, hogy nincs visszaút. És mindene arra vágyott, hogy ne is legyen.

– Vedd ki – hangzott Elias mély, rekedtes hangja, mely nem kérdezett, hanem parancsolt.

Lara reszkető ujjakkal nyitotta ki a tokot. Belsejében, a sötét bársonyágyon egy fekete, súlyos anál plug pihent, végén metszett kristálykővel. Sima, fémes, hűvös volt, mégis fenyegetően ígéretes. Finom vonalai ellenére brutális erőt sugárzott. Pontosan olyan volt, mint Elias maga: elegáns, mégis kegyetlenül domináns.

– Térdre. – Elias hangja most már acélos parancs volt, mely nem tűrt ellentmondást.

Lara térdei lassan meghajlottak, teste engedelmesen ereszkedett a padlóra. Elias mögé lépett, egyetlen határozott mozdulattal feltépte a body alsó részét, majd ujjai lassan, perzselőn végigsimítottak a combja belső, érzékeny vonalán. Lara már nedves volt, szinte patakzott a vágytól. A plug látványa, Elias elsöprő uralma, a tudat, hogy egy határt készülnek átlépni, mind-mind a mélyére hatoltak, elárasztva őt a perzselő izgalommal.

Elias illatos, meleg síkosítót kent a plugra, melynek édes, fűszeres illata betöltötte a levegőt. Egyik kezével Lara csípőjét markolta meg, előre dönti, másik kezével pedig az eszközt tartotta.

– Lassan veszed be – súgta Elias a fülébe, hangja mélyen zengő, mint egy fenyegetés. – Nem azért, mert gyengéden bánok veled. Hanem mert azt akarom, hogy minden egyes milliméterét érezd az engedelmességnek. Hogy beléd égjen, mit jelent az, ha az enyém vagy.

A plug lassan, könyörtelenül csúszott be Lara testébe. Először csak a hegyével, mely tágította és feszesítette, majd mélyebbre, egyre mélyebbre hatolt, mígnem teljesen eltűnt a mélyén. Lara teste megfeszült, ajkai remegtek a visszafojtott sikolytól, de nem állt meg. Nem nyögött. Inkább mély levegőt vett, szemeit lehunyta, és átadta magát az édes fájdalomnak, a teltség megalázó, mégis eksztatikus érzésének. Testének minden rostja halkan nyögött, de nem engedett ki hangot – csak a tiszta, kontrollált engedelmesség volt.

Amikor Elias felegyenesedett, lassan végigsimított Lara megfeszült hátán, ujjaival végigkövette gerincének vonalát, egészen a plug felett érzékelhető kidudorodásig.

– Most már én vagyok minden, amit érzel – mondta, hangjában a birtoklás hideg magabiztossága.

És valóban. Amikor Lara négykézlábra vetette magát az ágyon, combjai szétnyíltak, feneke feszesen előre tolva, Elias mögé térdelt. Még nem hatolt belé. Csak a plug volt ott, egyetlen, súlyos, megalázó és gyönyörteli jelenlét, mely minden mozdulatnál emlékeztette őt a behatolásra, a teltségre, a birtoklásra.

Elias lassan, módszeresen kezdte masszírozni Lara csiklóját, ujjai ügyesen, perzselően cirógatták a duzzadt, érzékeny húst. Másik kezével a derekánál fogta, szorosan tartotta, hogy ne tudjon elmozdulni. Lara teste ívbe feszült, minden rezdülésében ott volt a túlfeszített izgalom, a kínzó vágy. A plug aprókat mozdult benne, nem sokat, csak annyit, hogy mindig ott legyen, hogy mindig emlékeztesse őt, ki a tulajdonos. A lélegzete kapkodóvá vált, mellkasa gyorsan emelkedett és süllyedt, szemei behunytak, ajkai szétnyíltak a néma sikolytól.

– Elélvezhetsz – mondta végül Elias, hangja mély, parancsoló, mégis kegyes. – De tudd: mostantól ez az érzés hozzám tartozik. Minden alkalommal, mikor újra beleteszem… emlékezni fogsz erre. Arra, hogy az orgazmusod is az enyém.

És Lara elélvezett. Nem hangosan, nem drámaian, ahogy máskor. Inkább vadul, rángatózva, testének minden rostjával átadva magát az irányításnak, a plug okozta teltségnek és a csiklóját marcangoló gyönyörnek. A teste remegett, izmai megfeszültek, a csúcsra érve elengedett minden kontrollt, és hagyta, hogy az orgazmus hullámai elsodorják, miközben a plug súlyos emléke ott lüktetett benne.

Elias csak ezután vette ki belőle a plugot. Lassan, finoman, de nem kímélően, kihúzva a feszültséget és a teltséget, ürességet hagyva maga után. Lara összeomlott az ágyon, zihált, szemei csukva voltak, teste még remegett az utórezgésektől.

– Ez volt a bevezetés – mondta Elias, a füléhez hajolva, hangja suttogás volt, mégis élesebb, mint a penge. – A többi már nem lesz ennyire udvarias.